A mostani változat már HIPPOLYT a lakáj… ugyanaz és mégis más.

Nem tévedés kérem, nem véletlen névelírás. A színpadi változat jogtulajdonosa a filmtől való megkülönböztetés miatt ragaszkodott a Hippolyt név „y” és „i” betűjének felcseréléséhez.

Alapvetően teljesen mindegy, hogy film, vagy vígjáték színpadon, y-nal, vagy y nélkül, megunhatatlan komédia a sznob lakájról és nevelhetetlen gazdájáról, aki legszívesebben a hagymához is hagymát enne, úri modor ide, vagy oda. A zenés vígjáték őse a magyar filmtörténet legnagyobb közönségsikere volt a múlt század harmincas éveiben. Az eredeti fekete-fehér magyar játékfilm, 1931-ben készült, rendezője Székely István volt. A forgatókönyvet Zágon István vígjátéka alapján Nóti Károly írta, a film operatőre a legendás Eiben István, zeneszerzője Eisemann Mihály. A szereposztás is parádés, Kabos Gyula Schneider Mátyást, Csortos Gyula Hyppolitot alakította. Schneiderné szerepében Haraszti Micit, Terkaként Fenyvessy Évát, Benedek úrként Jávor Pált láthattuk.

Mitől volt a maga korában különleges?

A Hyppolit, a lakáj a korai magyar hangosfilm kiemelkedő alkotása és az egész magyar mozgóképtörténet egyik legnagyobb közönségsikere volt hajdanán, mely a második magyar hangosfilm volt akkor.  A film nem csak technikai szempontból volt érdekes, úttörő alkotás, de a két világháború közötti polgári filmvígjáték iskolateremtő példája is egyben. A humor a történet minden regiszterében megjelenik, hangvétele nem mentes a társadalomkritikától és a szatírától, de sosem válik bántóvá. Székely István olyan történetet szeretett volna rendezni, ami ismerős a hazai közönség számára, ezért választotta a városi újgazdagok szokásait szeretettel kifigurázó darabot. Az óbudai miliőben játszódó, az urak és háztartási alkalmazottak világát bemutató film azonnal megtalálta az utat a nézők szívéhez.

Habkönnyű történet, de nem is az a lényeg, hanem egy kis koppintás a felkapaszkodott újgazdagok orrára. Jól mutatja a téma jelenkori aktualitását is, hogy az elmúlt 94 évben számtalan színpadi feldolgozás született belőle, legutóbb 2025. év nyarán a Veszprémi Petőfi Színház színpadán, a kőszínházi bemutatóra pedig 2025. december 5-én került sor.

Ha az adventi időszak rohanásában adunk magunknak egy lélegzetvételnyi szünetet, akkor érdemes ezért a darabért Veszprémbe ellátogatni. Ez maga a tökéletes felüdülés, mert akkora mosolyt csal az arcokra, ami nem csak három órán át tart, de kitart egész karácsonyig. Ez az előadás a nagyszerű szereplőgárdának köszönhetően igazi lélekwellness, nem mindennapi humorral átitatott szívből jövő szórakoztatás.

 HIPPOLYT, A LAKÁJ

zenés vígjáték,  Veszprémi Petőfi Színház

Rendező: DOLHAI ATTILA Jászai Mari-díjas, érdemes művész

 Bemutató: 2025.12.05. péntek 19:00

Könnyű műfaj nem létezik, de ha van igazán nehéz, akkor az a sokak által legkönnyedebbnek nevezett vígjáték, amelynek rendezése ritka nagy fesztelenséget feltételez. A történet korai elévülésének veszélye az újra feldolgozásoknál sokszor fennáll. Előfordul ugyanis, hogy az utókor nem értékeli a maga korában aktuális, akkor még működő gegeket.

Ezen a bemutatón valami régi-újnak lehettünk szemtanúi. Dolhai Attila Jászai Mari-díjas, érdemes művész, színész, musical- és operetténekes első nagyszínpadi rendezésének legnagyobb pozitívuma, hogy nem másolja az ikonikus filmet, sokkal inkább a szituációk adta lehetőségeket kihasználva fantasztikus humorral a mai ember számára is élvezhetővé teszi a történetet úgy, hogy néhol saját magunkra ismerjünk és tudjunk nevetni önmagunkon. A darab mondanivalója, ami ma is aktuális kérdés, hogy  a külvilág felé milyen képet akarunk magunkból megmutatni, akarunk e máshová tartozni, mint ahová tartozunk és ezért milyen áldozatokat vagyunk képesek meghozni?

A Hippolyt, a lakáj Dolhai Attila rendezésében új lendületet kapott, igazán XXI. századit. A mai ember számára is aktuális, tele csupa jelenkori utalással, amitől a komornyik története nagyon is mai lett, velünk élő, de közben nem sérült az eredeti szándék. Színészi, színházi tapasztalatainak köszönhetően egyedi alkotás született. A rendező nem csupán egy időtálló komédiát készített, amelynek poénjai bő kilencven év múltán sem koptak meg, a mai ember számára is élvezetessé tette a darabot. Gondolt egy merészet, és hatásosan újragombolta a magyar vígjáték első komornyikjának segítségével a fuvarozó kispolgár, Schneider Mátyás zakóját és ezzel sikeresen felforgatta mindjárt a megszokott életét.

Kicsit más lett a Hyppolit, mégis ugyanaz. Kicsit zenés, kicsit táncos, bátor szemléletű, egészen mai. Dolhai Attila, bár élete első rendezése, színházi múltjának tapasztalatait felhasználva, remek érzékkel nyúlt olyan témákhoz és szituációkhoz, amelyekben ember és társadalom viszonya elválaszthatatlan, és úgy tudta azt élővé és maivá tenni, hogy nem sérült az eredeti szándék, rendezői szemléletének köszönhetően mégis egyedi született. Olyan előadást sikerült színpadra varázsolni, amelyben összeér és egymásba karolva ropja táncát a régi világ, és a jelen minden esendősége.

Miről szól a történet?

A Hyppolit, a lakáj Molière darabjának, Az úrhatnám polgárnak modernizált, magyar miliőbe áthelyezett változata.

Schneider Mátyás, (Kőrösi Csaba) sikeres és tehetős fuvarozási vállalkozó, akinek felesége hirtelen meggazdagodásuk koronájaként egy napon lakájt fogad a házhoz. Hyppolit, (Cservenák Vilmos) korábban egy grófi családnál szolgált, ezért az úrhatnám asszony (Módri Györgyi), azt reméli, hogy jelenléte az óbudai Schneider-villát is előkelővé teszi. A diktatórikus módszereket alkalmazó lakáj új rendet vezet be, és az arisztokraták szokásait erőlteti a családtagokra. Eközben az egyszerű és tisztességes elszegényedett gróf (Nagy András), aki álruhában sofőr, (Horváth Dániel) udvarol a Schneider lányának, Terkának (Szederjesi Teodóra), azonban a rátarti mama az ő helyében inkább a jó kapcsolatokkal rendelkező ifjú Makács Csabát (Keller Márton) látná szívesen. A helyzet mindenkinek egyre kényelmetlenebb, de már ki van tűzve Terka és Makács eljegyzési estélyének időpontja. Az ünnepségen aztán kitör a botrány, amikor megjelenik Mimi, a lokáltáncosnő (Hirschl Laura) és  Makács főtanácsos, (Szeles József) az ifjú Makács nagybátyja… Schneider úrnak végképp elege lesz az úri világ álszentségéből és az inassal végre szembeszáll:

„Mindennap végig fogja nézni, hogy én nem szmokingban eszem a vacsorát, hanem ingujjban. És a libasülthöz hagymát eszek. Mindenhez. A hagymához is hagymát eszek…”

Hyppolit: CSERVENÁK VILMOS

A „sznob” lakáj, aki a magasabb társadalmi státuszú emberek viselkedését, életmódját és ízlését majmolja, csupán azért, hogy előkelőbbnek, műveltebbnek, okosabbnak tűnjön munkaadóinál. Ez a viselkedés mások lenézésével jár együtt, különösen azokkal szemben, akik nem illeszkednek az úri körökbe. Cservenák Vilmos alakítása egyedi, pont mint Hippolyt maga. Játéka egyszerre hordoz magában minden olyan jellemvonást, amellyel híres elődje Csortos Gyula felruházta anno a komornyik személyét, de ezeket a jellemvonásokat úgy tudja közben megmutatni, hogy beépíti a karakterbe saját magát, maivá téve a nézők elvárásainak. Hippolyt egyszemélyben modernkori sztájliszt, lakberendező, életvezetési tanácsadó, személyi edző a Schneider családnál. Játéka nem annyira merev, mint elődjéé, a tudálékos, nagyképű, magát felsőbbrendűnek képzelő úri szolga karikatúrája a közönség hatalmas derültségére.

Schneider Mátyás: KŐRÖSI CSABA

Schneider Mátyás fuvarozó szerepében Kőrösi Csabának Kabos Gyula egykori felejthetetlen szerepével kellett megküzdenie. Szerencsére nem másolta a szerepet, sokkal inkább kőrösire formálta a karaktert. Egyáltalán nem kinevetni való figurát alakít, sokkal inkább szeretni való kisembert láttunk, a karakter összes gyarlóságával felruházva, olyat, mint a lelke mélyén talán mindenki.  A ház ura abban nagyon különbözik a többi sznobtól, hogy lázong a kötöttségek ellen, amit a pénze miatt ki kéne bírnia. Nem akar a saját marhapörköltje tiszteletére szmokingot húzni. A régi megszokott, avitt életét követeli vissza, hiszen derék, divatjamúlt ember ő, jó férj és jó apa, egy igazi bólogató papucsférj, aki azért néha titokban fellázad és kirúg a hámból. Schneider Mátyás a maga módján szeret élni és nagyon hamar rá is jön, hogy még egy nagy szerződés sem éri meg, ha az ember arra kényszerül, hogy feladja önmagát érte, vagy boldogtalanná tegye a lányát. A végén azután Schneider úr a maga kis társadalmi lázadásával, mely szerint hagymát fog enni hagymával, helyreállítja a felborult világrendet is. Kőrösi Csaba fantasztikus örömjátékának lehetett tanúja ezen az estén a nagyérdemű.

Aranka, a felesége: MÓDRI GYÖRGYI

Egy történet, mely játszódhatna akár napjainkban is, ahol a feleség jobb, úri életre vágyik, az úri modort, magatartást utánozza, majmolja, akiben megvan az uraskodásra való hajlam, törekvés, a családban ő viseli a nadrágot. Arankát, Schneider Mátyás feleségét Módri Györgyi erőteljes despota tulajdonságokkal ruházza fel, látszik ő a ház ura. Tökéletes hatalmat gyakorol férje felett, de néhol talán kicsit túl harsányan tartja kordában papucs férjét. Tud hízelegni is, ha valamit el akar érni nála, de tud ellentmondást nem tűrő is lenni. Játéka őszinte, lendületes, kicsit frivol, de nagyon jól áll neki és tökéletesen beleillik az általa alakított szereplő jellemébe, Aranka feltörekvő világába. Könnyelmű, végtelenül hiú, tartalmatlan nőszemély, aki viszont tele van vággyal, vágyakozással egy jobb életre, vagy éppen csak egy habosabb süteményre. Tökéletesen ábrázolja, mi játszódik le egy ember lelkében, mire képes érte, ha valamire, vagy valakire nagyon vágyik.

Terka, a lányuk: SZEDERJESI TEODÓRA

Érdemes a fiatal nő szerepét, helyzetét megnézni. Okos, ügyes, gondtalan fiatal nő, de egyetlen perspektívája a ház nagyasszonya szerint természetesen a jó házasság. Mi más? Ő azonban a szerelmet, a snájdig sofőrt választja az idióta, gazdag vállalkozó fiú helyett, miközben tökéletesen átlátja szülei nagyravágyását. A darab karakterei közül a két szerelmest leszámítva mindenki parodisztikus.

Nagy András: HORVÁTH DÁNIEL

A Nagy Andrást alakító Horváth Dániel játékán a karakter megformálásánál érezhető a rendező, Dolhai Attila színészi múltjának, színpadi előéletének, tapasztalatainak visszaköszönése. Horváth Dániel is nagyon tudja, hogyan kell nyúlni egy szerelmes nőhöz. Sármosan vonzó, bájjal és karizmával rendelkező karaktert formál, aki könnyen megragadja mások figyelmét kellemes kisugárzásával, megjelenésével és viselkedésével, férfias bájjal hódítja Terka szívét. Az inas, aki a gazdáit amúgy kutyába se veszi, neki megadja a rangjának kijáró tiszteletet.

 Makács főtanácsos: SZELES JÓZSEF

A főtanácsost alakító Szeles József nagyszerűen formálja meg a felsőbbrendű arisztokráciát a kispolgárok között. Tökéletesen ábrázol egy igazi úriembert, akinek van egy felsőbbrendű kiállása, nemesi tartása, de mindeközben dörzsölt udvariasság jellemzi. Olajozottan zengő hangja szépen szól, emeli az előadás értékét. Makács Csaba: KELLER MÁRTON

A főszereplő Schneider Mátyáson kívül az előadás igazi humorforrása az ifjú Makácsot alakító Keller Márton végtelenül felszabadult lendületes játéka, igazi humorbomba. Az elkényeztetett, önelégült úri fiú, aki tökéletesen megvan győződve férfiú bájainak vonzerejéről, arról, hogy szerinte ő közép európa legszebb férfi testével hódit. Terkát akarják hozzá adni, miközben ő nyálcsorgatva lohol a szexi bárénekesnő után. Lehengerlő alakítás, Keller Márton tisztességesen megdolgoztatta a nézők nevetőizmait.  

Mimi, lokáltáncosnő: HIRSCHL LAURA

Hirschl Laura hitelesen hoz egy kicsit közönséges, feltörekvő dizőzt, aki a mulatók sztárja, aki a fantasztikus hangja mellett színpadi jelenléttel és bájjal vonzza a közönséget, Schneidert, az ifjú Makácsot, miközben a legjobb partira utazik a férfiak közül. Fantasztikus hangja, temperamentuma elvarázsolta a nézőket.

Julcsa: HARASZTI ELVIRA

Haraszti Elvira nagyszerűen alakítja Julcsa, az igazi tűzről pattant életélvező szobalányt, aki fantasztikusan tudja használni bájait, nem veti meg az ölelést és úgy tud riszálni, hogy annak egyszerűen nem lehet ellenállni, nem tud a darabban Tóbiás, a kissé kelekótya inas sem, akit Sikó Koppány alakít.  Egy olyan egyszerű, nagyon vidám teremtést láttat, akinek megvan a magához való esze, nagyon is két lábon áll a földön, aki jóízűen mulat gazdái úrhatnám törekvésein. Nagyon eltalált, örömteli alakítást nyújtott.

A fantasztikus tánckar, a Show Dance Company lendületes, ötletes táncai, melyek Király Béla nagyszerű koreográfiái egyszerűen üdítőek, szemet gyönyörködtetőek. A fiúk huncut mosollyal táncoltak élükön Győri Ádámmal. Mindig a megfelelő szituációban jelennek meg és emelik még magasabbra az előadás látványát és hangulatát. Valamennyi színész, táncos örömmel, elképesztő hevülettel játszott, nagyon akart szórakoztatni…

A “Hyppolit, a lakáj” Kabos Gyula első hangosfilmje, mely a mai napig rendkívül népszerű, rendszeresen műsorra tűzik a TV csatornák. A szerzők időtálló remekművet alkottak, melynek üzenete napjainkban is aktuális, így a színpadi változat is rendre megjelenik a színházak repertoárján. Nem véletlen, hiszen a zseniális, parádés, fordulatokban gazdag szövegkönyv önmagában is tökéletes remekmű, de a siker lehetőségét csak növelik Eisemann Mihály fülbemászó, kellemes dallamai. Olyan dalok hangzanak el az előadásban, mint például a Pá, kisaranyom, pá, vagy a Köszönöm, hogy imádott, vagy épp a Bőg a tehén… A darab tele van jobbnál jobb ismert kuplékkal, dzsesszes dalokkal.

Humorból nincs kevés a Veszprémi Petőfi Színház társulatának előadásában, miközben mindaz, amit látunk családok és emberi sorsok romlása, küzdelem a talpon maradásért. A rendezés szép tisztelgés a régiek emléke előtt. Az előadásban tényleg összeér a XX. század első évei a mával, a színdarab humora időtlen. Több mint 90 év után is felüdülés ezt a történetet nézni, hallgatni. A mondanivalója máig nem évült el. És nemcsak azért, mert a sztori időtlen, hiszen feltörekvő sznobok mindig lesznek, csak régen parvenünek nevezték őket, most meg újgazdagnak. De egyformák abban, hogy hiába a pénz, ha nem fogadják be őket, mert nem tudják, mi a "másszőz" és hogy milyen művészetpártolás folyik a Kolibri bárban. Hippolyt a végén találóan összegzi az előadás gondolatmenetét, mindennek a lényegét:

„Nem olyan nagydolog ez, hiszen tulajdonképpen minden ember arisztokrata, csak van néhány, akinek sikerült annak is születni.”

A darab újragondolása friss és nagyon vicces, ami a vizuális gegeket illeti, abból van benne bőven szerencsére, nem csupán verbálisan oldják meg. Nem csetlés-botlásokra kell gondolni, hanem olyan finomságokra, mint például amikor a ház asszonya mosolytfakasztóan „amáliázik” a csülökcsárdában tett látogatása után.

Nagyszerű remake született a Veszprémi Petőfi Színház előadásában. Mindenki olyan katarzíst sugároz, könnyes mosolyt csalva az arcokra, hogy egyszerűen öröm nézni. A bútorok, a jelmezek, akcentusok, külsőségek, belsőségek szummája elrepít egy mesésen valós világba. A darab a bemutatón frenetikus sikert aratott, állótapsos füttyorkános ováció kísérte.

Nem, ezt nem lehet megunni. Aki felhőtlen szórakozásra vágyik annak a Veszprémi Petőfi Színház Hippolyt előadását kötelezően receptre kellene felírni.

Írta: Kókainé Ibolya

 Szereposztás

Hyppolit | CSERVENÁK VILMOS

Schneider Mátyás | KŐRÖSI CSABA Jászai Mari-díjas, Magyar Arany Érdemkereszt-díjas

Aranka, a felesége | MÓDRI GYÖRGYI

Terka, a lányuk | SZEDERJESI TEODÓRA

Nagy András | HORVÁTH DÁNIEL

Makács főtanácsos | SZELES JÓZSEF

Makács Csaba | KELLER MÁRTON

Mimi, lokáltáncosnő | HIRSCHL LAURA

Julcsa | HARASZTI ELVIRA

Tóbiás | SIKÓ KOPPÁNY

Tánckar | LÓDI ERIKA, CSÖRGŐ RÉKA, KACSÓ ANITA

GYŐRI ÁDÁM, POMÁZI MÁTÉ, HABARDIK PATRIK DÁNIEL

Közreműködők:

Díszlettervező | BÁTONYI GYÖRGY

Visual | GYŐRI ÁDÁM

Koreográfus | KIRÁLY BÉLA

Jelmeztervező | LIBOR KATALIN

Rendezőasszisztens | KÁLMÁN PÉTER, VARGA ZSÓFI

Súgó | KELEMEN OLIVÉR, VARGA ZSÓFI

Zenei Vezető | HORVÁTH ELEMÉR EMI, HORVÁTH PÉTER

Rendező | DOLHAI ATTILA Jászai Mari-díjas, érdemes művész

zenés színpadra átdolgozta:

Vajda Anikó és Vajda Katalin

zeneszerzők:

Eisemann Mihály, De Fries Károly, Márkus Alfréd

dalszövegírók:

Szilágyi László, Zágon István, Füredi Imre, Békeffi István, Mihály István, Harmath Imre, Szécsén Mihály, Kellér Dezső

 A betétdalok előadását az Umpa ügynökség engedélyezte.

„Az előadásban Szilágyi László dalszövegei a Proscenium Szerzői Ügynökség (www.proscenium.hu) engedélyével kerültek előadásra.”