Mária Főhadnagy bemutató…

Történelmünk egy kis epizódja, valódi emberi sorsokon keresztül. Az élet írta igaz mese, szabadság-szerelem… igazi operett módra.

Valójában mire is tanított Huszka Jenő operettje a létrejöttekor és mire tanítja a ma emberét?

A Budapesti Operettszínház új bemutatóval, Huszka Jenő Mária főhadnagy című nagyoperettjével ünnepli a tavasz eljövetelét, a Petőfi által megénekelt szabadság-szerelem mámorát megidézve.  A darab bemutatását a színház a Magyar Operett évének, valamint a színház fennállásának századik évfordulója tiszteletére tűzte műsorára.

Egy színház életében mindig örömünnep egy új bemutató. A darab aktualitása azonban most több jelentős eseményhez is kötődik, hiszen ebben az évben ünnepeljük az 1848-as szabadságharc és forradalom 175. évfordulóját, valamint a forradalom egyik nagy alakjának, irodalmunk egyik legkiemelkedőbb költőjének, Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját.

Sokan mondják az operettre, hogy „könnyű műfaj”, andalító szórakoztatás, szinte már meseszerű fordulatokban bővelkedő történetek, varázslatos muzsikával fűszerezve, hogy elterelje a néző figyelmét abban a három órában a hétköznapi gondokról. Ez az operett azon ritka kivételek közé tartozik, ami valós történelmi eseményeken alapul. Bár meseszerű, de mégsem mese, hiszen minden szereplő a korban élt hús-vér figura, minden helyszín valós, az események egykor valóban megtörténtek. Lebstück Mária, akinek kalandos életéről Huszka Jenő operett szerző és Szilágyi László szövegíró írt nagysikerű operettet, természetesen valós személy volt.

 A darab sajtótájékoztatóján dr. Töll László ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, történelmi áttekintése során úgy fogalmazott:

„Nagy tisztelet 1948-é, amikor a szabadságnak volt még egy eszméje, amikor nem csak beszéltek róla, hanem tettek is érte. Nagy történelem ez, ami a sajátunk.”

Történelmünk sajátossága hogy az örökösen háborúzó férfiaink mellett, egy kőkemény férfias világban sokszor kitűntek erős nőalakjaink, a legismertebbek közül Szilágyi Erzsébet, Zrínyi Ilona, Dobó Katica, akik derekasan helytálltak, kivették részüket minden korban a harcokból. Ilyen tisztelet érdemel az 1848-as szabadságharc hős amazonja, Lebstück Mária, akinek méltó emléket állított Huszka Jenő Mária főhadnagya.

 Huszka Jenő: zeneszerző, operett komponista

 1875. április 24-én született Szegeden.

Édesapja hegedülni tanítja fiát, öt évesen már fellép. Huszka Jenő önszorgalomból és titokban megtanul kitűnően zongorázni is. A jogi egyetem mellett párhuzamosan zeneszerzést tanul a Zeneakadémián. A mai napig Huszka Jenőt tartják a legmagyarabb operett szerzőnek, mert nagy operett szerzőink közül ő volt az, aki ugyan a bécsi klasszikus operett szerkezetet megtartotta, de azt magyaros: csárdás, verbunkos, népdal elemek dallamvilágával ötvözte, közelhozva a hazai közönség szívéhez.  Ebben az időben szerte a világban kezdtek ismertté válni nagy operett zeneszerzőink: Lehár Ferenc, Kálmán Imre és a többiek nagysikerű darabjai, mégis közülük Huszka Jenő volt az, akinek Bob hercege olyannyira meghódította a közönséget, hogy sokan a létrejöttétől számítják az igazi magyar operett születését.

1942. szeptember 24. Fővárosi Operettszínház, Mária főhadnagy ősbemutatója:

Azokban a vérzivataros időkben a Mária főhadnagy keletkezésének idején, már a háború közvetlenül érezteti hideg leheletét a főváros utcáin. Bombázások válnak mindennapossá, sziréna, kenyérjegy, zsírutalvány, akadozó élelemellátás, és a szorongató félelem tolakodik az egyszerű emberek hétköznapjaiba. Ez a darab sok minden más mellett talán azért is lett sikeres abban a korban, mert varázslatos és messzire repíti a szorongó lelket, a hűvös árnyékból, a napsütötte melegségbe.

A történet Szilágyi László szövegkönyve nyomán kerekedik egésszé. A főhősnő Lebstück Mária történelmi alak, valóban élt, s Bécsben nevelődött leány létére magyar honvédnak öltözik, és férfi módjára végigküzdi az egész magyar szabadságharcot.

Jókai Mór 1892-ben, a Vasárnapi Újságban írt cikket róla. A cikk címe: "Jegyárusító honvéd". "Ez a honvédtiszt Lebstück Mária volt, a szabadságharc egyik legendás, sokat szenvedett alakja" - írja Jókai, majd elmeséli, hogy ez a hős asszony immár mindenkitől elfeledve él Újpesten a fiánál, ugyanakkor szép szavakkal emlékezik meg hősi múltjáról, önfeláldozó hazaszeretetéről, sebesüléséről, elfogatásáról és bebörtönzéséről, nemkülönben férjéhez, Jónák József tüzér őrnagyhoz fűződő, tűzön-vízen át tartó, hűséges szerelméről.

A premier a Fővárosi Operettszínházban 1942. szeptember 24-én szorongva, légitámadásoktól és szirénahangokkal kísérve kezdődik el.  A darab abszolút sztárjai Sárdy János, Honthy Hanna, Latabár Kálmán, Kiss Manyi és a címszerepben Szeleczky Zita. A premier frenetikus sikere kirobbanó sikerszériát jósolt a darabnak. Huszka Jenő feleségének, Arányi Máriának visszaemlékezéseiben olvasható:

„A második felvonás végére a közönség tetszése szinte tüntetéssé fokozódott és a tapsvihar akkor nőtt a legnagyobbra, amikor a zeneszerzőt egyedül köszönthette a vasfüggöny nyílásában…” A siker kétségtelen volt, az elsötétítés ellenére is. Arányi Mária elragadtatással írta: „Elképzelni sem tudtam, hogy egy operett diadalmaskodhat a világégésen, napi politikán s az irigyek ellenséges berzenkedésein.”

A bemutató után a kritikák nagyon jók voltak, azonban a szabadság kérdése ebben az időben kínos témának bizonyult, ezért a Kultuszminisztérium be akarta tiltani. Végül a darab mégis kétszázötven előadást ért meg, az utolsó 1943. április 11-én volt.

Az operett érdekessége többek között, hogy míg a klasszikus operett szereplőgárda általában a híres „négyesfogatra” épül, ezek a primadonna, a bonviván, a szubrett és a táncoskomikus, addig Huszka Jenő ebben az operettjében az akkori Fővárosi Operettszínház három népszerű színészpárjára írta a dalbetéteket. Hármas lett a darab zenei vonala is és ez izgalmasan változatossá, gazdaggá tette az előadást. A szerelmi szál három szálon fut, két primadonna és bonviván valamint a szubrett és táncoskomikus részéről. Az operett zenei világát úgy komponálta, hogy abban jelen van a bécsi, a kor zenei stílusára jellemző biedermeier hangzás, de a táncoskomikus pár dalainak magyaros verbunkos zenét komponált, mellyel elhiteti a közönséggel, hogy a színpadon az 1948-as történet zajlik különböző helyszíneken.

Az operett rövid története:

Huszka Jenő romantikus nagyoperettje 1848-ban, Bécsben kezdődik. A magyar érzelmű Máriát rokonai egy osztrák arisztokratához készülnek férjhez adni. Szerencsére megérkezik Antónia, Mária nagynénje Magyarországról, s az ő, valamint a kissé bolondos szabó, Zwickli Tóbiás segítségével a lánynak sikerül még időben elszöknie. Hogy a már forradalom hevében égő Magyarországra juthasson, nemzetőr egyenruhát ölt magára. 1849-ben, a budai honvédtáborban is férfiként, édesapja nevén, Lebstück Károlyként szolgál a seregben. Vitézségéért immáron főhadnagyi rangot kapott. Azonban sok konfliktusa akad a szigorú Jancsó hadnaggyal, aki többször is megrója könnyelmű hősködéséért, de amikor Mária egy estély alkalmából ismét nőként jelenik meg, a hadnagy lángra lobban iránta, s természetesen "a főhadnagynak" sem közömbös a jóképű férfiú. A kalandos történet végén azután egymásra találnak…

2023. március 10. Budapesti Operettszínház, Mária főhadnagy bemutató…

A rendező, Homonnay Zsolt gondolatai:

„Célom volt, hogy ne csak emlékezzünk egy történelmi eseményre, de átélhetővé is tegyük azt.”

Az emberi hidat megtalálni a közönséggel és jelenidejűvé tenni a történetet. A magyar lélek szabadság iránti vágyát, lobogását visszük tovább, hisszük nem volt hiába való az áldozat… A mostani darab nem szürreális mesét kínál a nézőknek, hanem igazi hús-vér emberek igazán élt szívdobbanását szólaltatja meg. A hazafiasság és a szabadságvágy tükröződik az előadásban. Csodaszép zenék és fülbemászó slágerek csendülnek fel benne, amit imád a közönség.

Bizton állítható, a legutóbbi évek operett rendezései, felújításai közül a legjobban sikerült alkotásban gyönyörködhet a közönség. A darab igazi örömünnep volt ezen az estén. Hatalmas sikert aratott, a közönség szűnni nem akaró ovációval hálálta meg a beléfektetett munkát.

Lebstück Mária: Széles Flóra

Széles Flóra játékával szépen építi fel az ívet, milyen jellemfejlődésen megy keresztül a hősnő. Nagyszerűen láttatja, komoly változáson esik át Mária nem csak külsőleg, sokkal inkább lelkileg. Hitelesen építi fel a karakterét, hogy hogyan válik egy fiatal szerelemről ábrándozó fruskából, egy nagyon erős akaratú, határozott, bátor fiatal nővé, akit csodálatos, erélyesség jellemez, aki úgy érzi nevelő szülei elnyomása alatt él.

A darab elején még egy félénk fiatal lány, szomorú és végtelenül bátortalan, aki távol él az otthonától, a családjától, honvágya van, fájdalmasan erős hazaszeretet él a lelkében. Ez a legfőbb oka, hogy huszárnak álljon, bizonyítani akarja szerelmének igaz hazafiságát. A másik ok pedig a szökés Herberttel kötendő házassága elől. A szabadság iránti vágya, menekülés az elnyomás alól, hogy azt tehesse, amit a szíve diktál. A jurátusok indulója láttán olyan extázis keríti hatalmába, a szabadság utáni vágya úgy felerősödik, ami azonnali tettekre sarkallja. Hatalmas benne az erő, az elszántság, a tenni akarás.

Játékával kicsit talán túl hevesen érzékelteti a lány lelkében végbemenő változást. Aki úgy érzi, csak akkor tud igazán boldog lenni, ha azt csinálhatja, amit a lelke mélyén a sajátjának érez. Széles Flóra nagyszerűen láttatja a nézővel a lány kétségbeesettségét, aki megszállottan fut a rákényszerített sors elől, vállalva akár a halállal végződő küldetést is. Nő létére fizikai erő helyett sokkal inkább démoni erővel, vakmerő elszántsággal küzd hitéért, ami erejét megsokszorozza. Hitelesen jeleníti meg a hősnő áldozatos hazaszeretetét, öntudatos, tevékeny és önzetlen hozzáállását, tenni akarását a nemzete boldogulásának előmozdításához.

Jancsó Bálint: Laki Péter

Laki Pétert, a színházat rendszeresen látogató közönség eddig többnyire humoros oldaláról ismerhette, fantasztikus buffo, táncos komikus szerepeket alakítva, mint például a Marica grófnő báró Zsupán Kálmánja, vagy a Víg özvegy Nyegusaként.  A 2019-ben megrendezett XI. Nemzetközi Lehár Ferenc Operett Énekverseny 1. helyezését érdemelte ki bonviván kategóriában. Ezeken a világot jelentő deszkákon első igazi bonviván főszerepét kapta meg Jancsó Bálint, a pozsonyi magyar követeket kísérő jurátusok egyike, később huszár hadnagy megformálásával. A fiatal színész, akit táncos komikusként szeretett meg a nagyérdemű, alkatilag, hangilag és színészi játékban is megfelelő a bonviván szerepre, hiszen színpadi jelenléte is érettebbé vált az évek során. A darab során nagyszerűen alakítja a hadnagy szerepét. Színpadi belépője telitalálat a Jurátusok élén, erőt sugárzó, tettekre buzdító, igazi átéléssel…

„Harcolni kell a boldogabb jövőért,

Csak gyáva sajnálja most az életét!

Harcolni kell a zöldellő mezőkért,

S harcunk után szabad lesz majd a nép!

Szent március, mi most megesküszünk

Nem hamvad el a lángoló tüzünk!”

Szerepformálása végig erőteljes a darab során, mégis a néző úgy érzi hitelesebb a darab elején, a hajóállomáson a bécsi „úri kisasszonnyal” való komédiázása, mint szerelmes férfiként, kicsit megzavarodva, amikor különleges kapcsolatát kell ábrázolnia az immár feljebbvalójának kinevezett Mária főhadnaggyal.

Farkasházy Antónia: Fischl Mónika

Fischl Mónika fantasztikus alakítása Antónia, az anyáskodó, cinkos szeretettel teli nagynéni. A szerep megformálása során minden női báját és rafinériáját beveti, hogy Máriát segítse. Igazi modern, lázadó arisztokrata özvegyet alakít, aki meg akarja menteni a lányt egy előre elrendezett, boldogtalan házasságtól, ezért segíti a szökésben. Alakítását csodálatos erélyesség, határozottság, bátorság jellemzi. Ének hangja fényesen cseng, szívhez szóló hazafisággal, végtelen drámaisággal énekel az I. felvonás fináléjában a magyar kard dicsőségéről:

 „Vértől pirosló ősi kard, most hozzád száll ez ének,

te vitted át dicső magyart, e bátor, büszke népet…

Vértől pirosló ősi kard, vigyázz, vigyázz e népre,

had énekeljen hősi dalt bátraknak büszke népe.”

Fischl Mónika végig a darab során minden túlzás nélkül, finoman láttatja a csupán plátói ragaszkodását a nagy Kossuth Lajoshoz. Szépen szóló dalai, sugárzó színpadi jelenléte, finom egyénisége méltán szerzett megkülönböztetett tapsot.

 Draskóczy Ádám: Dolhai Attila

A darab három szálon futó szerelmi története között mindegyik a szerelem más és más fajtáját tárja a néző elé. Farkasházy Antónia és Draskóczy Ádám, Antónia földbirtokos szomszédja, majd a harcok idején Kossuth jobb keze között a beteljesületlen szerelem keserédes vágyódásának lehetünk tanúi. A darab egyik legszebb szerelmes duettjében a Draskóczy Ádámot alakító Dolhai Attila és Fischl Mónika szívfájdítóan énekli:

„Nem tudom, hogy mi lesz a vége, de mégis jó így szenvedni érte,

a szív majd megbékül, könny nélkül nincs igaz boldogság… oly régen várok rá…”

Dolhai Attila kifejezően tárja a néző elé a féltékeny férfi sértett büszkeségét, mert szíve hölgye mást tüntet ki figyelmével. Fantasztikus tartással, drámaisággal viseli csalódottságát, mikor végül közli Antóniával, nem fut olyan szekér után, ami nem veszi fel… a nézőnek eszébe juttatja az örökérvényű igazságot:

„Szerelem, szerelem, átkozott gyötrelem…”

Bár Draskóczyként nincs sok szerepe a történetben, valahányszor megjelenik a színen, igazán él a színpadon, van kisugárzása, huszárként természetesen létezik az egyes szituációkban, van tartása, nagyszerűen használja a szerepformáláshoz színészi eszközeit. Hitelesen formálja meg a komoly, felelősségteljes kötelességtudattal cselekvő huszárt. Mária lefokozásakor, amint átveszi tőle a kardját csupán arcjátékával érzékelteti nem ért egyet a paranccsal. Játéka szavak nélkül is hiteles tud lenni.

Az operett három szerelmi szálat vonultat fel és bár a főszereplő szerelmespár Mária és Jancsó Bálint, a prímet az előadás során mégis a kis cselédlány Angyal Panni és a szíve választottja, a Máriát segítő női szabó, a táncos-komikus Zwickli Tóbiás viszi. Karakterük annyira kidolgozott és humorral feltöltött, hogy színre lépésük minden pillanata garancia a móka-kacagásra. Igazi tejföl szerep mindkét művésznek.

Angyal Panni: Szendy Szilvi

Szendy Szilvinek igazi ajándék, öröm ünnep ez a szerep, mert bár 25 év alatt a színház társulatánál jobbnál jobb szubrett szerepekben csillogtathatta ének és tánctudását, ez a szerep most találta meg először. Panni karakterét Szilvi csupa derűvel, humorral felfokozott ritmussal, tűzrőlpattant vidámsággal hozza. Tökéletesen alakít egy többre, jobb sorsra vágyó kis cselédlányt, akinek forradalom ide vagy oda, leghőbb vágya a férjhez menés, ennek sikeréért minden furfangos eszközt bevet. Vérbeli szubrett, egyszerűen nem lehet nem szeretni, csinálhat bármit a színpadon. Oszvald Marika méltó utódjaként szokták emlegetni, talán nem is véletlenül, hiszen humora, tánctudása, fantasztikus mozgása, magával ragadó egyénisége végtelenül szerethető.

Zwickli Tóbiás: Dénes Viktor

A drámai események közepette azért a humor sem hiányozhat a darabból, hiszen a zeneszerző lételeme volt a vidámság, a harmónia, a derű, melyet a darabban a Zwickli Tóbiást, a bolondos szabó legényt megformáló Dénes Viktor fergeteges derűvel, mindent bevetve, bámulatosan alakít.

„Én teve, én teve, én tevéled

Oly vígan élek,

Ezért, mint hülye, mint hű jegyesed,

Elvennélek…!”   Folyamatos bolondozásuk Pannival  hatalmas sikert aratott a nézőknél. Dénes Viktort nagyon megtalálta ez a szerep, egyszerűen lubickol benne.

 Herbert von Waldhausen: Bálint Ádám

Bálint Ádám nagyszerűen alakítja a kicsit kétszínű, jókiállású osztrák vérteskapitányt, aki a bécsi udvarban kiszemelt vőlegényként még a főhősnőnek udvarolt…

A darab egyik különleges figurája. A néző nem tudja eldönteni, szeresse vagy utálja, mert bár főhadnagyként a táborban nem viselkedik tisztességesen a hősnővel, a végén azért mégis ő menti meg Máriát igaz vallomásával.

 Kossuth Lajos: Langer Soma

Fennkölt viselkedéssel formálja meg történelmünk egyik legnagyobb alakját. A darab legfelemelőbb pillanata, igazi telitalálat, a történet méltó lezárása Kossuth beszédével fejezni be egy ilyen hazafias érzületű darabot:

„Mindenki boldog lehet, aki ezen a földön él…

Nekünk, magyaroknak egy különös csillagunk van az égen. Néha homályos éjszakánkon nem látjuk, de ott van, ott ragyog felettünk és vigyáz ránk.  Időnként jön valaki, aki ennek a csillagnak a fényével fel tudja gyújtani a lelkeket, nehéz időkben mindig jön valaki…”

 Biccentő: Kiss Zoltán

Kiss Zoltán fantasztikusan alakítja a strázsamestert, aki egy vicces, piknikus alkatú, vidéki humorbomba fickó. A kedélyes, jópofa figura, valamint a tűzrőlpattant cselédlány egy faluból származnak. A kalandos történet során Biccentő és Panni féltékennyé akarják tenni a kissé bolondos Zwickli Tóbiást, ami olyannyira jól sikerül nekik, hogy a házasság gondolatától mindaddig frászt kapó Tóbiás végül feleségül veszi Pannikáját.

Prímás: Kiss-Balbinat Ádám

A korban toborzóként a sereg mellett mindig ott volt a cigánybanda, a cigányprímás, mindig ott voltak a történelem közelében, mint ahogy a darabban is végigkíséri a búsan zengő hegedűszó az eseményeket. Kiss-Balbinat Ádám kezében csodálatosan sír a hegedű.

 Díszlet: Túri Erzsébet

A díszlet tökéletesen követi a darabra jellemző kettősséget, a két merőben ellentétes világ megjelenítését. Míg az egyik oldalon a rideg, hófehér bécsi márvány palota lépcsői, addig a másikon a forrongó magyar szabadságharc véráztatta jelzéseként a vörös fémvázas lépcsősor emelkedik, mely ugyan középen összeér, de a két részen átfutó törésvonal a két világ egymástól való elszakadását, az akkori történelmi események folyását jelképezi. A zászló ugyanezt a kettőséget ábrázolja, egyik oldalán a Kossuth címer, a másik oldalán szűz Mária látható.

Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina

Ugyan ez a kettősség figyelhető meg a csodaszépen megálmodott jelmezek tekintetében is, ahol a jelmeztervező a rideg bécsi világot hideg színekbe, fehérbe, zöldbe öltözteti, míg a magyarok élénk vörös és narancssárga színei a melegséget, a forrongást jelképezik. Ezáltal a közönség nagyon szép, színes, változatos képi világban gyönyörködhet.

Nagyon szépen összeállított kerek egész lett ez az operett, drámai feszültség, magyar virtus, jókedv, szerelem, csodaszép jelmezek, látványos díszlet, semmi nem hiányzik belőle a sikerhez.

A rendező fiatalos lendülettel mutatja be a fordulatokkal teli történetet a bécsi forradalom kitörésétől a magyar szabadságharcig, melyhez a színház nagyszerű tánckarának vérpezsdítő, szemetgyönyörködtető táncai nagyban hozzájárulnak. Fáradhatatlanul, bravúrosan végigtáncolják az estét és a legszebb az egészben, bármelyiküket nézi az ember, sugárzik róluk, mennyire élvezik. Fantasztikus táncosok valamennyien.

Huszka Jenő törekvését a darab megírásakor így fogalmazta meg:

„ Nem ötleteket akarok megkomponálni, hanem emberi sorsokat, helyzeteket, s azokat fonni körül dalokkal. Bánatosakkal is, szenvedélyesekkel is, de a zenés színpad törvényei szerint csupa olyannal, amely a végén feloldódik, derűben, összhangban, örömben.” 

A szerző törekvése sikerrel járt: igazi érzelmi hullámvasút, nagyon vidám és nagyon megható, magával ragadó történet, melyben annyi féle karakter és emberi tulajdonság jelenik meg, amiből a néző válogathat, ki a szimpatikus, kivel tud azonosulni, kinek a sorsáért tud izgulni, sokféle emberi jellemvonás, melyben bárki magára ismerhet.

Izgalmas, átélhető, szemet gyönyörködtető, a néző szívéig ható alkotás született a Budapesti Operettszínház színpadán. Méltó megemlékezés a hősökről nemzeti ünnepünk tiszteletére.

A darab egyik legnagyobb tanítása a hősök tisztelete mellett a ma embere számára: ha erősen hiszünk valamiben és ezért mindent megteszünk, bármire képesek lehetünk.

Írta: Kókainé Ibolya

Fotók: Budapesti Operettszínház /Juhász Éva/

Forrás:

Huszka Jenőné Arányi Mária: Szellő szárnyán… Huszka Jenő életének regénye. Budapest, 1980. Zeneműkiadó

Németh Amadé: A Magyar Operett története Debrecen, 2001. Anno Kiadó