Ajánló a darabhoz…
Budapesti operettszínház, 2022.04.01. 
A Jekyll és Hyde minden idők egyik legsikeresebb musicalje, melyet a többszörös Grammy- és Tony-díjra jelölt Frank Wildhorn zeneszerző neve fémjelez, akinek másik alkotása a Rudolf a Budapesti Operettszínház színpadán évekkel ezelőtt már sikert aratott. A darab szövegkönyvét a kétszeres Oscar- és Grammy-díjas Leslie Bricusse vetette papírra. A musical 1990-ben indult el világhódító útjára, amely Robert Louis Stevenson 1886-ban megjelent Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című klasszikus regénye alapján készült. Annak a Robert Louis Stevensonnak (1850-1894) akinek három évvel korábban publikált ifjúsági kalandregénye, A kincses sziget mellett, ez lett a legismertebb műve.
A Jekyll és Hyde-ot először a texasi houstoni Alley Theatre-ben mutatták be 1990 májusában, ahol kasszarekordokat döntött, teltházzal játszott, és kivívta a kritikusok elismerését. A Broadway-n 1997. március 21-én mutatták be melyet közel négy évig játszottak és 1543 előadást ért meg akkor hatalmas sikerrel.
Az évek során számos nemzetközi produkciót állítottak színpadra, a partitúrát különböző nyelvekre fordították le. Az első ilyen produkció Hollandiában volt (1997. szeptember). A későbbi produkciók Németországban, Svédországban, Spanyolországban, Ausztriában, Kanadában, Japánban, Finnországban, Olaszországban, Görögországban, és a világ számos pontján sikert arattak.
Hazánkban először a darabot 2001-ben mutatták be olyan művészek főszereplésével, mint Jekyll/Hyde: Molnár László, Lucy: Janza Kata, Emma: Tunyogi Bernadett főszereplésével.
A Budapesti Operettszínház mostani új bemutatója egy nagyon merész vállalkozás, eltér az összes eddigi feldolgozásoktól. A világon egyedülálló módon az eredeti musical egy új rendezői koncepciót követve kicsit más megvilágításban mutatja be Dr. Henry Jekyll történetét.
Kiss-B. Attila a Budapesti Operettszínház főigazgatója kifejezett kérése volt a darab rendezője, Vincze Balázs felé, hogy a darab feldolgozása során ne csak a sötét oldalt mutassa be. Vincze Balázs a nemrég tartott közönségtalálkozón utalt rá, hogy rendezői szándéka volt a darab újragondolása során:
"Nagyon szeretnénk felvillantani a sötét, démoni világ emberi oldalát az előadásban, keressük a fényt, az egyensúlyt a jó és rossz között…” Rendezői szándékának legszebb bizonyítékaként a musical történetében egyedülálló módon, a darab során a hangsúlyt az apa-fiú kapcsolatra, a gyermeki szeretetre építi fel. A főhős minden cselekedetét egyetlen dolog irányítja, az apja iránti végtelen szeretet és odaadás.
Dr. Henry Jekyll mindenek feletti motivációja apja megmentése, ahogy azt a darab elején hűséges szolgájának elmondja:
„Vissza kell őt hozni közénk… E célomért bármit áldoznék…”
„A csodák úgy születnek, ha szeretünk valakit és nem törődünk bele abba, ha elveszítjük…”
Tulajdonképpen ez az elhatározás irányítja a doktor cselekedeteit már Edward Hydeként is, amikor bosszút áll mindenkin, ezen a szálon fut a darab cselekménye a tragikus végkifejletig, a történet szívbemarkolóan szép befejezése döbbenetesen megható. A végén Dr. Jekyll lelkét az apja menti meg, visszajön érte, mert ő tudja, érte áldozta fel magát a doktor. A darab befejezése a legszebb rendezői megoldás… A túlvilági képpel keretbe foglalja, teljes egésszé téve a történetet.
A darab elgondolkodtató kérdéseiről a színház Főigazgatója így nyilatkozott: „A mű legfőbb kérdése az, hogy bemerészkedhet-e az ember és az emberi tudomány Isten felségterületére.” A nézőben pedig a darab láttán megfogalmazódik számtalan kérdés:
Az emberek eredendően jók vagy gonoszak? Melyek azok a sötétségek, amelyek megtalálhatók az emberi lélekben? Mikor lépi át a tudomány az "etikátlan" határt? Mikor válik veszélyessé a szabadság? Hogyan engedik ki az emberek a „fáradt gőzt”? És legfőképp: mit tegyünk a bennünk lakozó szörnyeteggel…
A történet röviden:
Az 1880-as évek Londonjában egy jónevű angol elmeorvos, Dr. Henry Jekyll olyan szérumot fejleszt, amellyel elválaszthatja az emberben lakozó jót a gonosztól. Ezzel menthetővé tenné az elmebetegeket, megmentve ezzel az apját, akit egy elmebeteg menhelyen ápolnak. Szenvedélyévé válik, hogy megtudja, miért egyszerre jó és rossz az ember. Megpróbálja elválasztani a jót a rossztól, ám amikor már csak néhány utolsó teszt hiányzik a kísérletéhez, nevezetesen a szer kipróbálása emberi alanyokon, a kórház álszent, képmutató vezetősége egyenesen istenkáromlásnak titulálja a kísérleteit és felszólítják, hogy hagyjon fel a kutatásaival.
Hősünk ennek ellenére megszállottan keresi a választ… Hol húzódik a határ a jó és a rossz között? Meddig és hogyan juthatunk el személyiségünk megismerésében, ha a sötét oldal titkait kutatjuk? S ha elérünk a személyiségünk legmélyebb rétegeihez, ha megtapasztaltuk gonosz énünk lényegét, van-e visszaút társadalmi létünkbe?
Menyasszonya, Emma Carew és Jekyll ügyvéd barátja, John Utterson kitartásra bíztatják a doktort, ám a legénybúcsú után Henry úgy dönt, nem vár tovább… Jekyll elkeseredett elszántságában önmagán próbálja ki a szert, mellyel felszínre segíti lelke rejtett énjét, akit már Edward Hyde-ként látunk viszont. Rövidesen titokzatos gyilkosságsorozat veszi kezdetét a városban, a kórház vezetősége pedig rohamosan fogyatkozni kezd… A kérdésekre a választ, a kegyetlen bizonyosságot már Mr. Edward Hyde-tól tudjuk meg…
A szer hatására Henry borzalmas átalakuláson esik keresztül, és testéből-lelkéből előtör a gátlástalan, gonosz én, Mr. Edward Hyde. London utcáin soha nem látott vérfürdő veszi kezdetét, és senki nem tudja, hol végződik mindez… A sors keze igazságot szolgáltat, előbb utóbb mindenki elnyeri, ami jár neki…
Dr Jekyll a társadalmi rend korlátai és saját erkölcsi elvei alól felszabadulva eufórikussá és könyörtelenül gonosszá válik, Mr. Hydeként. És ezzel kezdetét veszi a két ellentétes személyiség, Henry Jekyll és Edward Hyde izgalmas és borzalmas csatája egy ember lelkéért...
A musical alapjául szolgáló rémregény érdekfeszítően megírt és kiválóan felépített történet. Stevensont, akár csak Dr. Jekyllt egész életében foglalkoztatták az emberekben kavargó ellentétek, a jó és rossz, a civilizált és barbár, az ember és állat kettőssége. Feltehetően ettől a megszállottságtól is olyan érdekfeszítő mai napig a mű híres cselekmény sorozata. A pszichológiailag megdöbbentően pontos és őszinte vallomástétele, az ösztönöktől megfosztott, előkelő Jekyll találkozása az erkölcsi béklyókat ledobó, társadalmi elvarásoktól elforduló Hyde-al.
A nagyon jól kitalált és megálmodott díszletek Cziegler Balázs munkája, melyek olyannyira kifejezőek és jellemzőek a 19. század Londonjára, hogy amikor elképzelem a várost, amelyben Henry Jekyll zárt ajtók mögött, gázlámpák fényénél szörnyű kísérleteit végzi, vagy amelynek árnyas utcáin Edward Hyde, ez az elállatiasodott alak tombol, a híres Nagy Londoni Szmogban készült horrorfilmek jutnak eszembe. A város, ahol mindent belep, mindenhova beszivárog a fojtogató köd, elmosódnak a kontúrok, megdermed az idő. Mindezt nagyszerűen megidézi London utcáinak vetített háttere az örök esővel és a mindent belepő füsttel, melynek olyan sűrű, átható a hangulata, hogy szinte érezzük a hajunkban, a ruhánk redőiben megülő nyirkos londoni szmogot. A füstbe burkolózott, a színpadon, a „történeten” átrobogó vonat hatása fantasztikus és különös jelentőséggel bír, de nem lenne tisztességes lelőni a poénokat azok számára, akik ezután nézik a darabot…
A szemet gyönyörködtető, korhű jelmezek Fekete Katalin jóízlését dicsérik. A darab borzongató hatásához pedig nagyban hozzájárul a nagyszerű koreográfia és a fantasztikus tánckar, akik tökéletesen szemléltetik a városon úrrá lévő rettegést, káoszt, félelmet.
A darabban szereplő művészek a legkisebb szerepektől a legnagyobbig szívüket, lelküket teszik elénk ebben a három órában. Nagyszerű alakítások születnek a szemünk előtt…
A két női főszereplő Emma Carew : Széles Flóra és Lucy Harris: Nádasi Veronika a szerelem kétféle árnyalatát tárja a néző elé kifinomult játékával…
Lucy Harris: Nádasi Veronika
Nádasi Veronika eddigi szerepeiben többnyire a szépség, a jóság, a tisztaság megtestesítője. Lucy Harrisként most egy teljesen új oldaláról mutatkozott be a nézőközönségnek. Nagyszerűen formálta meg a kiégett, életúnt, érzéketlen prostit, akinek szíve mégis sóvárog az igaz szerelem után. Minden porcikájával játszott, nem csak gyönyörű hangjával.
Ő a Vörös Patkány mulató fő attrakciója, aki a prostituáltak kilátástalan megalázó életéről szívszorítóan énekel a musical egyik legszebb dalában, Sose sírhatsz ha fáj, melyben mérlegeli sorsát. Aki álmodozik egy jobb életről, mert igaz szerelemre vágyik. Társa a kiszolgáltatottságban Nellie viszont ráébreszti a rideg valóságra, csodák nincsenek. Minden férfinak oda kell adnia magát szerelem nélkül, ez az üzlet, így Hyde-nak is, akitől Lucy retteg, de a férfi szexuális állati irányítása alatt tartja. Az ördögi tánc alatt tombolt az erotika a színpadon, fantasztikusan megkomponált mozdulatok, érintések…
Dr. Jekyll ezzel szemben megsajnálja a nőt, igaz barátként vonzódnak egymáshoz…
Hyde féltékenységétől vezérelve elmondja Lucynak a "fél" igazságot, hogy ő és az orvos nagyon közel állnak egymáshoz és „mindenben osztoznak” ám amikor rájön, hogy a nő titkon Jekyllbe szerelmes megöli…
Nádasi Veronika teremti meg a darab egyik leg meghatóbb pillanatait, mely könnyeket csal a néző szemébe, amikor Új lét című dalában szívhezszóló vágyakozással énekli:
„Egy álom, amit eddig nem volt szabad látnom.
Sose használt szárnyamon most kell szállnom!
Van-e hely, hol sosincs fájdalom?”
Felcsillan a remény, a kiút a mocsokból, megdöbbentő a vágy egy „új lét” és az igaz szerelem után.
Emma Carew : Széles Flóra
Jekyll menyasszonya. Játéka nagyon szépen elénk tárja egy tiszta lelkű, becsületes, romlatlan lány jellemét, akiben nemes egyéniség lakozik.
Széles Flóra gyönyörű hanggal megáldott, fiatal tehetség, aki nagyon hitelesen hozta a darab elején a büszke, szerelméért az apjával dacoló lányt, aki csodálattal vegyes rajongással néz fel a nagy doktorra. Megkapóan érezteti az egyszerű lány dacos szemérmességét is, amivel elhárítja az érzelmeibe való beavatkozást, apja és az eljegyzésén megjelent vendégek rosszallását amiatt, hogy Emma eljegyez egy „őrültet”…
Játékával tökéletesen ábrázolja egy határozott nő feltétlen szerelmét, egy olyan szerelmet, amikor tűzön-vízen át szeret az ember lánya valakit. Valaki így fogalmazta meg réges-rég találóan ezt az érzést: zsigeri szerelem, amikor egy nő az eszével tudja, hogy fejvesztve kellene menekülnie a férfi mellől, de a szíve mégis mellette tartja, minden porcikájával érzi, ő lesz a sorsa, legyen az bármilyen, jó vagy rossz. És igen, zsigeri szerelem, mikor az ember úgy szeret valakit, hogy mindent elnéz neki. Játéka csupa őszinte érzés és érzelem. Hitelesen alakítja az érett szerelmes nőt.
A történetben résztvevő kisebb szerepeket alakító művészek is egytől egyig kihozták szerepük szerint a legjobbat, nagyszerű alakításokat láthatott a nagyérdemű ezen az estén.…
John Utterson: Mészáros Árpád Zsolt
Szerepe szerint Jekyll ügyvédje és barátja, aki mindvégig kitart mellette, tűzön-vízen át segíti a doktort. Játéka egy nagyon összeszedett alakítás, mellyel elhiteti, nagyon aggódik barátjáért.
Sir Denvers Carew : Földes Tamás, Emma apja és a kormányzótanács elnöke, egy kétségek közt gyötrődő apa, aki nem tudja melyik oldalon álljon, mert nincs meggyőződve lánya választottjának feddhetetlenségéről, de aki lánya boldogságát szem előtt tartva mégis áldását adja a frigyre…
Simon Stride : Szerényi László a kormányzótanács titkára és Jekyll riválisa Emma szerelméért, aki megpróbálja lebeszélni a doktorral való házasságról.
Nellie : Siménfalvy Ágota a Vörös Patkány mulató madame-ja egy lélekben kiüresedett prosti. Bájait pénzért áruba bocsátja bárkinek. Siménfalvy Ágota fantasztikusan, csábítóan játszik.
Lord Savage: Németh Attila a kormányzótanács tagja, egy végtelenül cinikus figura.
Lady Beaconsfield : Sz. Nagy Ildikó a kormányzótanács egyetlen női tagja, aki nagyszerűen alakítja a képmutató, rátarti, iszákos vénlány szerepét, aki megjátssza magát az úri társaság előtt.
Lord Basingstoke, püspök : Magócs Ottó aki szerepeiben a színpadon már számtalanszor „gyakorolta” az egyházi hívatást, öltötte magára a „reverendát”, mindig más jellemvonást domborítva ki az adott szerepben. Bár a püspök szerepe egy rövid epizód csupán, de nagyszerű karakterszínészként így is megmutatja a szerep lényegét. Egy képmutató, kéjenc püspököt megformálva.
Lord Glossop tábornok : Dézsy Szabó Gábor nagyszerűen formálja meg a nagyképű nyugdíjas katonát, a kormányzótanács tagját. Pöffeszkedő, öntelt, majd én megmutatom alak.
Spider / Pók: György-Rózsa Sándor
Figyelemreméltó alakítást nyújt, szerepe szerint egy strici, a Vörös Patkány mulató tulajdonosa. Prostituáltak futtatója, alkalmazója, rajtuk élősködő féreg…
Poole, komornyik : Balogh Bodor Attila aki Jekyll állhatatos, ragaszkodó hűséges szolgája.
Jekyll apja : Jantyik Csaba
Hitelesen tárja elénk egy „más világban” élő beteg ember tudatlan állapotát, aki végig jelen van a darabban, hisz tulajdonképpen róla szól a történet, miatta történik minden, de személyének valódi jelentőségére csak a darab végén derül fény, amikor elviszi, elkíséri fiát ebből a világból… az apai szeretet megmenti a lelkét. Szívbemarkolóan szép befejezéseként a darabnak.
A darab főhőse:
Jekyll és Hyde: Dolhai Attila
Dolhai Attilának pályafutása során szerepeit tekintve voltak meghatározó korszakai és azokat meghatározó szerepei: volt egy kezdeti lázadó korszaka ifjú Mozartként, volt hősszerelmes Rómeó, érett művészként pedig megmutatta másik oldalát is a rosszfiú karakterekben, mint a Liliom, vagy épp Koppány alakításában, de minden szerepben arra törekedett, hogy megmutassa a karakter jó oldalát is és ezzel mindig elérte, hogy a néző is felmentse az épp alakított negatív figurát. Pályájának meghatározó, kimagasló szerepei között tartották eddig számon többek között Jézus és Koppány alakítását, de bizton állítható, mostani Jekyll/Hyde alakításával is bevonul a musical irodalom remekbe szabott, maradandó alakításai közé. Saját bevallása szerint Attilának az egyik legnagyobb szerepálma volt Dr. Henry Jekyll megformálása. A darab során felhangzik a sokak által oly nagyon szeretett dal, Eljött az óra… Dolhai Attila számára ezzel a szereppel valóban.
Jekyllként a darab elején igazi angol úr, aki határozottan kiáll elvei mellett a kórház vezető tanácsa előtt…
Felismeri az emberben rejlő szörnyet, és ugyanakkor egyből felismeri azt is, hogy minden tudomány ellenére a szörnyet éppen az kelti életre, ha megpróbálunk szabadulni tőle azzal, hogy megpróbáljuk leválasztani magunkról. Ekkor hatalmasodik el rajtunk olyannyira, hogy már ahhoz kellenek a mesterséges szerek, hogy visszataláljunk önmagunkhoz… Játékával tökéletesen érzékelteti, körvonalazni és megragadni valamit annyi, mint úrrá lenni valamin, de a bennünk élő rémkép ereje éppen abban rejlik, hogy meghatározhatatlanságával ő lesz úrrá rajtunk.
Dolhai Attila Hyde-ként
Felmerülhet a kérdés valóban létezhet ilyen, előfordult e már Hyde a való életben? Igen! Valójában a pszichológusok ezt jelenleg disszociatív identitászavarnak, tudathasadásos állapotnak nevezik, amikor két, vagy több személyiség lakozik egyetlen testben.
Fantasztikusan érzékelteti a szerek hatására ezt a tudathasadást, az átlagember emberfeletti erővel rendelkező bestiává válását, a tudós dühöngő tesztoszteronbombává mutálódását. Az önazonosság elvesztésének tökéletes ábrázolása, mintha lekapcsolták volna saját magáról…
Tettének súlya alatt végső kétségbeesése, könyörgése Istenhez megrázó erővel hat a közönségre:
„Nem tudok győzni, ha nem segít Isten!
Hisz' fojt egy Árnyék!
Így már fényt nem látnék!
Nem hat száz jó szándék.
Nézd! Hiszen úgyis mindent látsz…”
A darab csúcspontja vitathatatlanul a Párbaj című dalban teljesedik ki, melyben a két lélek vitázik egymással. Érvek és ellenérvek, mindegyik fél a saját igazságát bizonyítandó. A dal hatalmas kihívást jelent mind hangilag, mind színészi játékban. Egy nagyon nehéz, hanggyilkos dal, melyben Attila mesterien váltogatja hangszíneit, eleinte könyörgőn Jekyllként, majd a következő mondatban erőszakos akarattal, eltorzult hangokon felsorakoztatva Hyde igazságának érvelését. Borzongatóan félelmetes hatást gyakorolva a nézőre. Fantasztikus alakítás a két lélek viaskodása egy személyben.
Tökéletesen érzékelteti a nézővel, a valóság felismerése nem az, hogy ez az egy ember valójában két személy, hanem épp ellenkezőleg az, hogy a két személy valójában egyetlen emberben lakozik.
Dolhai Attila nagyszerűen építi fel Hyde karakterét, rávilágítva Hyde igazságára és egyben ezzel fel is mentve azt, hiszen a sorozatos gyilkosságok nála nem csupán céltalan öldöklés. Hyde az igazságosztó maga, de a saját eszközeivel. Bosszút áll mindenkin a kórház vezetéséből, akik gátolták Jekyllként a szer tökéletesítésében és ezzel megakadályozták apja gyógyulását. Lucy meggyilkolása pedig beteges szexuális vágyból fakadó féltékenységének a következménye.
Bár a figura attól, hogy a maga módján igazságot oszt, még nem lesz szerethető, de megértésre talál a néző szemében. Attila játékával eléri, hogy azon kezdünk elmélkedni előadása közben, hogy tulajdonképp minden embernek örökké hordoznia kell a sorsát, az élet által rá mért terheket, és ha megpróbáljuk elfojtani, lerázni őket magunkról, azok még szörnyűbb és rettenetesebb súllyal zuhannak vissza az ember vállára.
Döbbenetes alakítást nyújt a test és lélek végső átalakulásának bemutatásával, akár elbukásként vagy megváltásként értelmezzük a darab lélekemelő, megrázó befejezését, különösen felkavaró.
Ez a musical fantasztikus, katartikus élmény, a történet leköti, beszippantja a nézőt, olyan igazi székbeszegezős, levegőt nem vevős félelmetesen erős pillanataival hideglelős borzalmat élhet át a néző.
A csodálatos dalok a lenyűgöző szimfonikus hangzás magával ragad. A felmerülő kérdések, gondolatok, igazságok pedig nem hagyják nyugodni a nézőt még napokig… mert nagyon sok igazságra rávilágít a darab…
Sok realitás van benne, hogy az emberekben létezik kettősség a jó és rossz irányába is. Kell, hogy legyen kontroll, enélkül nincs realitás. A jó megakadályozza, hogy a rossz felülkerekedjen bennünk. Felismerteti velünk, hogy az ösztöneink kordában tartása az egyik legfontosabb, ami elválaszt minket az állatoktól, a másik az agyunk használata. Mennyire könnyű elengedni magunkat, rombolni, élni bele a vakvilágba, és milyen nehéz civilizáltan viselkedni, betartani a szabályokat, vállalni a következményeket. Van, akinek sikerül felülkerekedni önmagán, van akinek nem.
„Nem az a lényeg, hogy milyen világban élsz, hanem hogy milyen világ él benned.” ( Popper Péter )
A Budapesti Operettszínház ennek a darabnak a bemutatásával nagyot alkotott, mert egy végtelenül elgondolkodtató, nagyszerű, maradandó előadást varázsolt a közönség elé. Egy olyan darabot hozott létre, amelyben egyensúlyba hozta a bennünk élő jót és a rosszat és irányt mutatott, hogy cselekedeteinket mindig a jószándék kell, hogy vezérelje és akkor lelkünk egyensúlya megmarad, felülkerekedik a jó és akkor talán egy jobb világ jön el…
Írta: Kókainé Ibolya
