AZ ÉG TARTJA A FÖLDET... Ősbemutató

2022. május 08. - színházvarázs

AJÁNLÓ

Erkel színház, 2022. május 7. esti előadás

Az előadás mottója lehetne:

„Az erő mögöttem hatalmasabb, mint az akadály előttem. A szeretet szabadsága, amikor tudod, hogy minden lehetséges, boldog állapot. Isten ereje a legdrágább ajándék, ami rajtunk van. Taníts meg engem a te akaratodat teljesítenem, mert te vagy az Istenem. A te jó lelked vezéreljen engem az egyenes földön.” Zsoltárok 143:10

Az Ég tartja a Földet musical a világ legismertebb magyar szentje, Árpád-házi Szent Erzsébet történetét dolgozza fel Zsuffa Tünde azonos című regénye alapján.

A SZERZŐ AJÁNLÁSA:

„Az Ég tartja a Földet. Ez a titok egy olyan kislány szívében ölt alakot, akinek születését a csillagokból jövendölték. II. András király gyermekét a hatalmi érdekek elszakították a családjától. Messze hazájától jelölték ki a jegyesét, a türingiai őrgróf fiát, miközben anyját, Gertrúdot idegen származása miatt gyilkolták meg. Hogyan lehet ennyi veszteséget túlélni? Árpád-házi Szent Erzsébet szívét azonban a tragédiák nem keményítették meg. Sőt! Csordultig telt életörömmel és szeretettel.

A musical története a XIII. század Európájába kalauzol bennünket és megismerhetjük, hogyan vált a magyar királylányból egy életerős, tettrekész nő, akit anyósa ármánykodása, szeretett férjének kényszerű távolléte, járványok, szegénység, halál sem tudott megtörni. Olyan nőt ismerhetünk meg, akit már életében szentként emlegettek. Akinek lelkét nem torzította el a fájdalom, sem a ráruházott hatalom. A történet jóval több egy szent életrajzánál. Szembenézés az emberi gyarlósággal, az emberi lélek önzetlen nagyságával.”

(Zsuffa Tünde)

Az előadás fővédnöke Erdő Péter bíboros, prímás.

A musical alkotógárdája:

író: Zsuffa Tünde, zeneszerző: Szikora Róbert, Dalszövegek: Lezsák Sándor együttgondolkodásából egy csodálatos zenemű született, melyben valamennyien a történeti hűség megtartására és a vallásos üzenet fontosságára törekedtek. Méltó emléket állítva a világ legismertebb magyar szentjének Árpád-házi Szent Erzsébetnek, egy különleges életút bemutatásával. A 800 éves történet üzenete a mai kor emberének is példát mutathat önfeláldozásból, szeretetből, együttérzésből, segítőkészségből, hisz amikor önzetlenül adunk valamit másoknak, azzal mi leszünk többek, értékesebb az életünk.

A néző döbbenten látja, milyen fantasztikus a hasonlóság a 13. század és napjaink történései között. A járványok, tűzvész, különböző természeti csapások. Ma is elszenvedői vagyunk ezeknek. II. András és Walter lovag párbeszédéből pedig kiderül: a király milyen veszélyt látott a muszlin terjeszkedésben, mely az akkor széthúzó Európát fenyegette, és ami mai életünket hasonlóképpen, az országra zúduló iszlám menekültáradattal ismét veszélyként árnyékolja. A mű az akkori és mai események párhuzamokkal teli korrajza is lehetne.

Nagyon szép kiállítású, nagyon összetett alkotás született, mely szépen ötvözi a látványt, a zenei világának a kettősségét, a táncokkal. Nem csak az ünnepélyes, egyházzenei hagyományokat felelevenítő zenéje lenyűgöző, hanem a csodálatos díszlet, a gótikus stílusjegyeket őrző templombelső, mely Szendrényi Éva díszlettervező munkája, vagy a korhű jelmezek, melyek megálmodója Berzsenyi Krisztina. A fantasztikus látványvilághoz szervesen hozzátartozik az eseményeket alátámasztó vetített háttérképek ugyanúgy, mint a különleges koreográfia a fantasztikus táncbetétekkel vagy az olykor lélegzetelállító akrobatikus elemek, melyek kitalálói Benkő Dávid és Benkő-Morvai Veronika kreativitását dicsérik.

Szikora Róbert a darab zeneszerzője nem egy klasszikus értelemben vett musical zenei világát követte. Az Ég tartja a földet nem egy tipikus musical, sokkal inkább nevezném történelmi zenedrámának. Dallamvilágában egymást kiegészítve keveredik az egyházi zene pátosszal teli érzései és a világi slágerekre hajazó gyönyörű dalok, a mai popzene lírai vonalát követve. Meghatóan lírai és erőteljes, lendületes számok követik egymást. Szikora még mindig tudja, hogyan kell jó zenét írni. A zeneszerző legnagyobb érdeme, hogy Szent Erzsébet történetét hittel, hitelesen, a mai kor zenéjének nyelvén, minden korosztályt megérintő, a ma élő emberek számára érthetővé, átérezhetővé téve, közel tudta hozni.

A darab indításaként az egész mű hangulatát megalapozva, a Papok kórusát hallhatjuk, a szentté avatás ceremóniájával, ami első hallásra a nézőt Carl Orff kantátájára a Carmina Burana dinamikus zenéjére emlékezteti, megalapozva ezzel a fennkölt hangulatot. Ebben az egyre gyorsuló tempójú kórusban és a következő, tisztán zenekari tánctételben találkozunk először azzal a ritmusorgiával, ami azután az egész darabot jellemzi.

A művet a végén visszatérő, grandiózus kórus nyitja és zárja, keretbe foglalva ezzel a csodálatos történetet. A darab különlegessége, hogy nem egy egybefüggő történetet lát a színpadon a néző, sokkal inkább úgy tűnik Szent Erzsébet életszakaszaiból kiragadott pillanatokat látunk felvillantani filmkockákként. A musical Erzsébet halála után négy évvel kezdődik, amikor is az 1235-ös év pünkösdvasárnapján Perugiában IX. Gergely pápa (Varga Miklós) szentté avatja, és közben számba veszi életének fő eseményeit, sorolja jócselekedeteit, amelyek azután filmkockákként elevenednek meg, peregnek a végkifejletig a nézők szeme előtt. A történet végül ugyan ide tér vissza Erzsébet halálával.

Erzsébet koporsójánál II. Frigyes császár e szavakkal búcsúzott, miközben levette saját fejéről a koronát és Erzsébet fölé helyezte: „Ha nem tudtalak császárnévá koronázni a földön, fogadd tiszteletem jeléül ezt a koronát, aki Isten országában már királynő vagy.”

A magyar királylány, akit már életében szentként tiszteltek, ötévesen, a hatalmi érdekek összefonódása miatt kiválasztott jegyeséhez küldték Türinigiába. Elszakították testvérétől, otthonától, hazájától. Erzsébet szívét azonban nem keményítették meg a szörnyű veszteségek. A kislányból tudatosan cselekvő, életerős nővé vált Istenbe vetett hite segítségével.

Azt hiszem, egyszer mindenkinek érdemes lenne így útra kelnie nem csak fizikai értelemben, de lelki síkon is, hogy megtalálja önmagát, mert csak így jöhetünk rá olyan dolgokra, amikre másképp nem sikerülne. Mint például, hogy bárhol otthonra lelhetünk, barátokkal, szerelmekkel, mindennel együtt, ha szívünkben szeretet él minden ember iránt, legyen bármilyen szívszorító az otthon elvesztése, a szülőföld utáni vágy. Utunk során okkal kerülünk kapcsolatba emberekkel ezért is érdemes őket úgy fogadni, mintha tanáraink lennének, hisz mindannyian tanulók vagyunk az úton… Erzsébet utazása Türingiába, az új család, új ismeretségek mind-mind egy-egy tanítás volt, élete meghatározó ismeretségei, jók és rosszak egyaránt.

Szent Erzsébet: Békefi Viktória

Békefi Viktória érzékeny játékával nagyon szépen jeleníti meg az önfeláldozást, azt hogy Erzsébet a szegény emberek fájdalmát magáénak tudta…

A színpadon a szemünk előtt nő fel Árpád-házi Szent Erzsébet. Látjuk, milyen nehéz percek voltak az elválás percei szüleitől, és milyen nehéz napok, évek következtek számára és mégis kitartása által meg nem tört soha, a sok megalázás, megpróbáltatás nem ütött szívén sebet soha, nem keseredett meg, mert lelke mélyén az isteni szeretet élt. Ősi igazság az, hogy Isten bennünk van. Nem máshol kell keresni őt, hanem önmagunkban. Isten nem igyekszik máshol megjelenni, mert már ott van bennünk születésünk pillanatától. Erzsébet már kicsi gyermekkorától végtelen szeretettel fordult az emberek felé, felnőve pedig segítette az elesetteket, magát nem kímélve ápolta, gondozta a betegeket. Felnőtt nőként a sorscsapások alatt megedzett uralkodónővé vált.

A kislány Erzsébet: Bakos Kinga

A kis Erzsébet búcsúja családjától könnyfakasztóan szép, szívszorító pillanat, amint búcsúzik édesanyjától és mindentől, amit addig oly nagyon szeretett...

„Búcsúzom tőled szép Duna folyó…

Ez itt a világom eleje, elvisznek engem most messzire, visznek a világ végére itt marad a hazám a világ közepe..."

A hű lovag, Erzsébet földi védelmezője megindítóan vele énekli:

"Ez itt a világod eleje, elviszlek téged most messzire, viszlek a világ végére itt marad a hazád a világ közepe..."

Ez a kicsi lány tökéletes választás volt a kis Erzsébet megszemélyesítőjének csodálatos hangjával és felnőtteket meghazudtoló igazi színészi játékával. Sugárzó, angyali jelenség. Legszebb jelenete Walter lovaggal, amikor úrnőhöz méltón, de mégis kisgyerekként sírva parancsolón követeli tőle, vigye őt haza szüleihez. Dolhai Attila a lovagként térdelve előtte, hangjában valódi együttérzéssel, őszinte elérzékenyüléssel nyugtatja. A darab egyik megrendítő, szép pillanata.

Édesapja, II: András szent meggyőződése volt, hogy Erzsébet Kiválasztott… álmai valósággá váltak… A híres rózsacsoda legendává vált, amikor Erzsébet kötényében a szegényeknek kicsempészett kenyerek a kérdőre vonáskor rózsákká változtak...

A mai emberek többsége már nem hisz a csodákban. Ennek a 800 éves történetnek legszebb tanítása a mai felnövekvő generáció számára sok más mellett ez is lehet, hogy a legtöbb dolgot nem ésszel kell megérteni. Az imákat, a velünk történő eseményeket, a lelkünkkel kell felfogni. Ezért kellene, hogy ne mindig az agyunkkal akarjuk meglátni a világot, hanem a szívünkkel-lelkünkkel, szeretettel, ahogy azt Szent Erzsébet élete során tette, mert úgy sokkal többet láthatunk, tapasztalhatunk meg belőle…

Dolhai Attila fogalmazta meg nagyon találóan egy interjúban Szent Erzsébetről:

„Eljut odáig, ahhoz az isteni ajándékhoz, hogy feláldozza magát. Az egész rövid élete arról szól, hogy mindig csak ad, ad, ad.” Számára minden ember egyenlő, szolgáló szeretettel segített mindenkin kivétel nélkül.

Lajos Türingia tartomány grófja: Vastag Tamás

Vastag Tamás jó választás volt Lajos gróf szerepére. Nagyszerűen hozza az erőskezű, igazságos uralkodó karakterét, aki ellentmondást nem tűr, még anyjával is képes szembe szállni Erzsébet védelmében. Nagyon szép érzékenységgel formálja meg azt a fajta szerelmet, amely a pajtási, gyermeki rajongásból válik szerelemmé. Ami nem az a mindent elsöprő, forróvérű lángolás egy nő iránt, sokkal inkább mély, őszinte érzelem, a tiszta szereteten alapuló megbecsülés a másik iránt. Kettőjük kapcsolata megingathatatlan. Ez a bizalom segíti Erzsébetet abban, hogy férje nélkül, a ráruházott felelősség súlya alatt, egyedül is meg tud küzdeni az országot sújtó sorscsapásokkal és egy megedzett uralkodónővé válik, míg a férje a császár oldalán háborúzik. Lajos a szentföldről hazatérve pedig egy megmentett országot talált. Vastag Tamás játéka hiteles alakítás. Búcsúja Erzsébettől megrázó erejű, érzékelteti hogy talán utoljára látják egymást: "Erzsébetem, a szerelem szentje vagy nekem..."

Szerelmi duettjük a Szívemből énekelek, a musical egyik legszebb dala, melybe rengeteg érzelmet sűrítenek.

Gertrúd, Erzsébet anyja: Szekeres Adrien

Rövid epizódszerep csupán, de végtelenül megható az aggódó anyai szív dala, a kis Erzsébet elengedése, mert érzi, a kislányra hasonló sors vár messzeföldön, mert úgy mint őt, soha nem fogadják be, mindig idegen lesz új hazájában:

„A búcsú fáj és ez túl nagy ár, de el kell engedni már. Ó féltelek drága gyermekem… ó tudd meg féltelek.”

Cseke Péter színész-rendező, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, a darab rendezője egyik leg megdöbbentőbb, végtelenül hatásos rendezői megoldása Gertrúd halála, ahogy Erzsébet álmaiban megjelenik…

Zsófia, Erzsébet anyósa: Auksz Éva

Alakítása fantasztikus játék. Annyira jól hozza az utálatos anyós szerepét, hogy az már szerethető. Hatalmas intrikus, kapzsi, haszonleső, igazi főgonosz, akinek életcélja volt Erzsébet életének megkeserítése attól a pillanattól, hogy a kislány a türingiai udvarba megérkezett. Karakterének megformálása során nagyon szép ívet rajzol, ahogy a történet elején a kegyetlensége domborodik ki, majd a sorozatos sorscsapások alatt (férje és fiai elvesztése) a darab végére rádöbben, hogy az életben soha semmi nem történik véletlenül, mindenki megbűnhődik azért, amit mások ellen élete során elkövetett. A sors igazságot szolgáltat Erzsébetnek, midőn a bocsánatáért esedezik. Tökéletesen megformált alakítás.

Magister Konrád, Erzsébet gyóntatója: Szabó P. Szilveszter

A Budapesti Operettszínház művészének kimért, távolságtartó személyisége nagyon jól illik a szigorú, sokszor nagyon kíméletlen, szinte már kegyetlen, kicsit őrült gyóntató szerepéhez. Alakítása nagyon hasonlatos egy korábbi nagysikerű szerepformálásához Claude Frollo kegyetlen papjához a Notre-Dame-i toronyőrből.

Béla, Erzsébet báttya: Papp Attila

Isteni ajándék a példaértékű testvéri szeretet, melyet Papp Attila játéka nagyon szépen érzékeltet.

A távolságtól és attól, hogy van akivel évekig nem találkozunk még nem lesznek az emlékek és a magunk mögött hagyott szeretteink kevésbé értékesek, hiszen pont ez a tiszta szeretet jele, ha képesek vagyunk elengedni őket, hogy ők is éljék tovább a maguk életét és azután, hogy elváltunk sem ér véget a kapcsolat. Erzsébet és Béla kapcsolata tökéletes példája, attól hogy nem látják egymást mindennap, akkor is összeköti őket a szeretet. Ennek a tiszta szeretetnek a legszebb példája Erzsébet és Béla (későbbi királyunk IV. Béla) egy életen át tartó testvéri szeretete. A darab címadó dala melyet kettőjük csodaszép előadása tesz hitelessé, Az ég tartja földet… a darab legszebb tanítása ez a gondolat, mert valóban fentről átölelnek bennünket… Csodálatos, szívet melengető a dal előadásukban.

Erzsébet és Béla és a darab egyik legszebb dala a sok közül... A nagyon nagy titok:

"Mit láttunk, mit láttál? Fenn az égen két kezet, vigyáz bennünket, mert tartja a földet, mert Isten magasból ó ránk ügyel, családra, népünkre az egész földünkre... Képzeld el, képzeld el, fentről angyal énekel, hogy az élet szép és ezt néked tudni kell ... úgy tűnt nekem, hogy az ég tartja a földet..."

Ez az igaz testvéri szeretet ihlette az írónőt, Zsuffa Tündét is az eredeti mű címének megálmodásakor. Ennek a húga iránti őszinte szeretet és a gyerekkori szép emlékeik köré építette fel csodálatosan Erzsébet történetét, beleszőve hitét, gyerekkori közös, csodás emlékeiket, mert ők már akkor is így látták, valóban a Jóisten, az „Ég tartja a földet” karjaiban…

Izolda, Zsófia udvarhölgye: Katz Zsófia

Zsófia zsarnoki hatalmának egyik áldozata, akitől születésekor elszakítja gyermekét. Izoldát a bűntudat gyötri elvesztett lánya miatt, ezért titokban a lovag segítségét kéri és Erzsébet mellé áll, mert az anyai szeretet a legfontosabb számára. Fájdalmát világgá kiáltja egy csodaszép, megrendítő dalban:

"Mennyi értelmetlen fájdalom mit a szívemben hordozok, de élni és menni kell amíg napról napra a nappal ébredek fel..."

Walter lovag: Dolhai Attila

Nagyon szép alakítás. Őszinte, határozott, mélyérzésű játék. A nézőben olyan benyomást kelt, ebben a szerepben megtalálta önmagát. Walter lovag a mű szerint nemes ember… Dolhai Attila alakításában valóban nemes ember, a szó legszebb értelmében, nem csak rangját illetően, de emberi mivoltában is. Követendő emberi példa sziklaszilárd tartásával, szívjóságával… Ilyen példaképekre nagy szükség van a mai világban, mert meghatározó lehet sokunk számára, hiszen maradandó élményt nyújtva tanítják a mai kor emberét a színpadon, magánemberként pedig egy példás élettel.

Walter lovag a darab kulcsfigurája, hiszen végig kíséri a főhőst születésétől a haláláig. Erzsébet mellett a darab egyik főszereplője és bár az események nem vele történnek, de cselekvő résztvevője, az események háttérből irányítója. Attila kifinomult játékával eléri, hogy amikor nem ő van egy jelenet középpontjában, akkor is érdemes rá figyelni, érdemes reakcióit értelmezni a nézőnek, mert csupán jelenléte a szinpadon némán is a biztonságot sugározza.

A lovag a korabeli krónikák szerint valós személy volt, nem csupán az írónő fantáziájának szüleménye. II. András bizalmasa, mindenki lelkiismerete, akinek némán, a háttérben van rálátása az eseményekre és őszinte segíteni akarásával, hűségével eléri, hogy az uralkodó megszívleli a tanácsait. A magyar király kérte meg a lovagot, hogy kísérje el lányát Türingiába és maradjon mellette, vigyázzon Erzsébetre. Alázattal szolgálja egy életen át királyát, majd élete végéig Szent Erzsébetet.

Dolhai Attila Walter lovagként a szív hangjait szólaltatta meg dalaiban. Erős bástyaként óvja, védi, apja helyett apja, szinte az árnyéka Erzsébetnek. Lányos apaként a legtöbbet tud erről a szerepről. Szívből jövő őszinteséggel, énekli:

„Vigyáztam minden lépted, s az égre nyíló arcod…”

A színészektől sokszor hallani egy-egy szerep megformálása kapcsán: „saját magamból építkezem…”, de a néző ezt megérteni csak az ilyen őszinte alakítások láttán, az ilyen megható pillanatokban tudja igazán.

Aggódó védelmezője Erzsébetnek, kezét fogva kíséri egy életen át a mennyország kapujáig. Megható az elengedés, a legszebb dalt a darab végén Ő énekli. Elbocsátó szép "üzenet" melyben a Mindenség urához így fohászkodik Erzsébetért:

"Mennybe megy Erzsébetünk, imával mondjuk együtt... Menj, csak pár lépés a menny. Ó menj, téged vár a menny. Hallgasd meg a beteg imáját és tégy vele csodát... Menj, csak pár lépés a menny. Ó menj, téged vár a menny. Walter lovag kéri, most menj, Úrnőm, menj!"

Megrendítő pillanat, csodálatos végszó, végtelenül elérzékenyült előadásban, könyörgés a megváltásért, bársonyosan símogató, szívszorító hangokkal előadva. Dolha Attila dalával könnyeket csal a nézők szemébe. Megható előadása nyomán az ember úgy érzi, dala nem csak Erzsébetet védelmezi, hangja abban a pillanatban a nézőket is körbeöleli.

Erzsébet halálakor egy új élet született. A darab méltóbb befejezése nem is lehetne, minthogy életét adja egy új életért...

Az előadás végére azután a néző rádöbben, mennyire találó ennek a csodálatos történetnek a címe… mert valóban: Az ég tartja a földet… Isten kegyelme tartja az emberi életet. A titok ott van mindannyiunk szívében…

Vannak helyek, élmények, ahol időnként érdemes megállni és megvárni, hogy a lelkünk utolérjen, mert a Jóisten kopogtat a lelkünk kapuján… Ilyen hely volt ezen az estén az Erkel színház és ilyen magasztos, felemelő élmény ez a darab, mert olyan erősek a gyökerek és a hit benne, hogy ilyenkor érzi az ember igazán: Jó magyarnak lenni.

Végtelenül szép, megható drámai előadást hoztak létre az alkotók, művészek, mely méltó emléket állít a magyar szentnek. Zsuffa Tündének és alkotótársainak köszönhetően Árpád-házi Szent Erzsébet végleg hazatért Türingiából hogy mostantól méltó helyen tündököljön Európa csillagai között hazánk egén.